Hírek

Régi álom és régi adósság a Nemzetek Európája Karrierprogram megvalósulása – fogalmazott Prőhle Gergely programigazgató a Karrierprogram szeptember 1–3. között Esztergomban tartott képzésindító rendezvényén.

Régi álom és régi adósság a Nemzetek Európája Karrierprogram (NEP) megvalósulása, hazánkban ugyanis ez idáig nem volt olyan képzés, amely olyan szakembereket képez, akik az európai uniós tagsággal rendelkező Magyarország érdekérvényesítését és az Európai Unió intézményeiben történő képviseletét látják el – fogalmazott köszöntőjében Prőhle Gergely programigazgató a Karrierprogram szeptember 1–3. között Esztergomban tartott képzésindító rendezvényének első napján. Hozzátette: a mostani évfolyam különleges helyzetben van, hiszen 2024-ben Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, és amíg zajlik az erre való felkészülés, a képzésben résztvevők ezzel összefüggő szerepet is kaphatnak, ami nagy felelősséget jelent.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának együttműködésében megvalósuló Nemzetek Európája Karrierprogram 2020 szeptemberében indult azzal a célkitűzéssel, hogy növelje az európai uniós intézményeknél sikeresen pályázó és elhelyezkedő, Európa és Magyarország ügye iránt egyaránt elkötelezett, idegen nyelveken jól beszélő, megfelelő szakpolitikai ismeretekkel rendelkező magyar szakemberek számát. A program igazi mérföldkőnek számít az európai uniós karrierre készülők támogatásában, ugyanis az elméleti tudás mellett gyakorlatorientált és az ország érdekeinek hatékony nemzetközi képviseletére irányuló, széles körű képzést nyújt, felkészítést ad az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) versenyvizsgájára, továbbá a szaknyelvi tudás fejlesztésével segíti a pályázók nemzetközi elhelyezkedését. A végzett hallgatók számára mindez biztos alapot, komoly lehetőséget jelenthet az európai uniós intézményi karrierjük szempontjából. A szeptember 12-ei évnyitót követően a kurzus negyedik évfolyamán 21 sikeres felvételi vizsgát tett fiatal kezdheti meg a kétszemeszteres képzést a 2023/2024-es tanévben.

Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) dékánja az orosz-ukrán háború nemzetközi jogi összefüggéseiről, az e téren történő változásokról és a nemzetközi színtér reakcióiról beszélt. Emlékeztetett a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsára, amely kapcsán kifejtette, hogy egy konfliktusos helyzetben nagyon fontos a felek közötti párbeszéd, ezért semmilyen zajló háborúban nem jó olyan lépést tenni, ami ellehetetleníti azt, hiszen nem tudhatjuk, milyen irányba változik a konfliktus – hangsúlyozta Varga Réka. Példaként említette az Ukrajna elleni agressziós bűnöket vizsgáló különleges bíróság felállításának ötletét, amelynek ugyan nincs nemzetközi jogalapja, mégis napirenden van, ami felveti a kérdést, hogy egy nemzetközi jogalap nélküli szervezet milyen szerepet tudna játszani a békefolyamatokban. További kérdés az is, hogy az EU mennyire tudja magát újrapozicionálni az Amerikai Egyesült Államok irányába jogi, politikai, gazdasági és egyéb szempontokból – fogalmazott.

Győri Enikő EP-képviselő az Európai Unió aktuális állapotáról szólva úgy fogalmazott: a problémák száma az elmúlt tizenkét évben nőtt, és az Unió ma másképp működik, mint korábban: megfigyelhető, hogy „jelenleg sokkal inkább érték és ideológiai alapon közelít meg szakpolitikai kérdéseket” – emelte ki. Az EU számára nyitott kérdés a migráció, és ha az Unió gazdasága nem elég erős, „akkor versenyképességi problémákba és dilemmákba ütközünk”.

Gottfried Péter, az MNB Monetáris Tanácsának tagja, korábbi miniszterelnöki főtanácsadó európai uniós ügyekben kiemelte: hogy a problémák mellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az európai integrációnak számos eredménye született. Páldául létrejött az egységes belső piac, létrejött az európai dimenzióban egy konvergencia az országok között – mondta. Az európai uniós tagállamok azért szövetkeztek, mert azt gondolták, hogy saját nemzeti céljaikat olcsóbban, gyorsabban, gazdaságosabban, hatékonyabban tudják közösen elérni, mint külön-külön – hangsúlyozta Gottfried Péter, aki úgy véli, a tagállamok e célja ma is ugyanez. Magyarországnak meg kell fogalmaznia az érdekeit és ahol lehet, érvényesítenie kell – nyomatékosította, ugyanakkor azt is elmondta, hogy az Unión belül jelentős változások következtek be a közös politika, a közös költségvetés, a döntéshozatal és a jogállamiság kérdésköreiben az elmúlt évtizedekben. Szerinte az EU-nak nincs versenyképességjavító politikája, amely a jövőre nézve probléma, a másik problémaforrás pedig Ukrajna EU-s csatlakozási perspektívája.

A Nemzetek Európája Karrierprogram képzésindító rendezvényén részt vevő új évfolyam a második napi orientációs tréningen és workshopon kidolgozta a tanév során általa képviselni kívánt „Évfolyam Chartát”, és a korábbi évekhez hasonlóan, titkos szavazással névadót választottak évfolyamuknak, amelyet ezúttal gróf Andrássy Gyuláról neveztek el.

A képzésindító hétvége folyamán a program résztvevői találkozhattak és beszélgethettek a képzés tantárgyfelelősei közül Győri Enikő európai parlamenti képviselővel, Bólya Boglárka miniszteri biztossal, Varga Réka dékánnal, Zupkó Gáborral, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének előző vezetőjével, Fóris György EU-szakértővel, a Bruxinfo alapítójójával, Dux Lászlóval, a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikai és Bővítési Főosztályának vezetőjével, valamint a korábbi évfolyamokon végzett alumni képviselőivel.