Hírek

Olyan felkészült szakemberek képzése a cél, akik a magyar érdekérvényesítésben szerepet játszanak – fogalmazott Zalai Csaba a Nemzetek Európája Karrierprogram negyedik évfolyamának évnyitó ünnepségén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) szeptember 12-én. Deli Gergely szerint a Karrierprogram mérföldkő az uniós feladatokra készülők támogatásában. Az eseményen bemutatták a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent és Navracsics Tibor, Schmidt Laura, Tárnok Balázs által szerkesztett Úton a magyar uniós elnökség felé című kötetet is.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára prioritás, hogy minél több olyan fiatal közigazgatási szakembert képezzen, aki ismeri és érti az Európai Unió működését, és ezt a tudást a pályája során a gyakorlatban is alkalmazni tudja” – jelentette ki Deli Gergely rektor. Kiemelte, hogy az Unió tagjaként nemcsak hazánkra, hanem az NKE-re is számos fontos feladat hárul az európai integrációról szóló nemzetközi konferenciák, eszmecserék megszervezése során, vagy a közigazgatási szakember-utánpótlás képzésben. „Az Európai Unió közös ügyünk, ahol minden tagország egyenrangú, aktív részvételére szükség van” – hangsúlyozta Deli Gergely. Hozzátette: az NKE-n több képzés és tudományos tevékenység kötődik az Európai Unióhoz. A rektor igazi mérföldkőnek nevezte az uniós karrierre készülők támogatásában az európai közszolgálatra felkészítő Nemzetek Európája Karrierprogramot, amit az Igazságügyi Minisztériummal indított, jelenleg pedig az Európai Uniós Ügyek Minisztériumával együttműködésben folytat az NKE. „Erősítsük együtt Európát!” – zárta a Nemzetek Európája Karrierprogram mottójával beszédét a rektor.

Ez az évfolyam, ahogy az előzőek is, egy névadót választott magának, akinek elvei meghatározzák a résztvevők értékvilágát – idézte fel Prőhle Gergely, a Karrieprogram igazgatója. Kifejtette: az idei évfolyam a kétszáz évvel ezelőtt született Andrássy Gyulát, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszterét választotta névadójának, aki szerint a magyar történelem legváltozatosabb életpályájú és legsikeresebb diplomatája volt. Andrássy Gyula világosan látta a globális összefüggéseket, elkötelezett volt a nemzeti érdek iránt, de képes volt a monarchia tágabban vett érdekeit is érvényesíteni, vagyis olyan politikusi attitűddel rendelkezett, amely megfelel a Karrierprogram célkitűzéseinek – mutatott rá.

„A cél az, hogy olyan felkészült szakembereket képezzünk elsősorban a közigazgatás, de az uniós intézmények és a kutatóintézetek számára is, akik a magyar érdekérvényesítésben szerepet játszanak” – mondta köszöntőjében Zalai Csaba, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának európai uniós ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. Gazdasági szempontból sikertörténetnek nevezte hazánk eddigi uniós tagságát, az uniós intézményekben való részvételünkkel kapcsolatban azonban arról beszélt, hogy Magyarország gazdasági, népességi és politikai súlyán alul képviselteti magát. Beszélt a magyar uniós elnökség kihívásairól is, amelyek között említette a 2024-es uniós választásokat, amelynek eredményétől függ, hogy kivel kell a továbbiakban Magyarországnak együttműködnie. Kitért a lengyel elnökségre is, amely szerinte a magyarral együtt ráirányíthatja a figyelmet a közép-európai eszmeiségre. Emlékeztetett: 636 olyan magyar munkatárs dolgozik majd az uniós elnökség idején, akiknek felkészítése jelenleg is zajlik, és akik között akár a Karrierprogram hallgatói is ott lehetnek.

Az eseményen mutatták be az Európa Stratégia Kutatóintézet gondozásában, a Ludovika Kiadónál megjelent Úton a magyar uniós elnökség felé című tanulmánykötetet. A magyar és angol nyelven is olvasható könyv – amelyben 12 szerző 13 tanulmánya kapott helyet – egyik szerkesztője, a kerekasztal-beszélgetés moderátora, Tárnok Balázs volt. Az NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője egyebek mellett elmondta: a mű célja helyzetjelentést adni magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű szakpolitikai kérdésekről, valamint a 2024-es magyar elnökség előtt felmerülő lehetőségekről és kihívásoktól. A feldolgozott témák között szerepel például a területi kohézió politikája, az orosz-ukrán háború hatása, a magyar családpolitika, a nemzeti kisebbségek védelme, az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók, a Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárások. Hozzátette: az Európa Stratégia Kutatóintézet egy újabb, jóval átfogóbb tanulmányköteten dolgozik jelenleg, amelynek megjelenését a magyar uniós elnökség kezdetére tervezik.

A kötetről folytatott beszélgetésen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter felidézte, hogy eddig csak a svéd, az olasz és a finn elnökség kezdődött ciklusváltással, így kevés tapasztalat áll hazánk rendelkezésére. Fontos kérdésnek nevezte, hogy a személyi és területi alapú kohéziós politika közötti arány hogyan alakul majd. Felhívta a figyelmet arra, hogy a személyi alapú kohéziós politika magában foglalja a migránsok társadalmi befogadásának anyagi támogatását is, ami érdekkonfliktushoz vezethet.

Az Oroszország elleni újabb szankciókkal kapcsolatban Navracsics Tibor úgy fogalmazott: az első eredmények szerint ezek nem segítették elő a háború befejezését, hiszen a harcok azóta is zajlanak, az uniós tagállamok magas inflációval küzdenek, Oroszország növekedése pedig nem torpant meg. Emlékeztetett: „2014-15-ben az első orosz agresszió időszakában az Európai Unió és az Európai Bizottság páratlan gyorsasággal segített a tagállamoknak a fegyverszünet, a béke megteremtésében”, így kezelhetővé vált a konfliktus. Úgy fogalmazott: most úgy tűnik, mintha a tagállamok kevésbé támogatnák az újabb szankciókat.

Az ukrajnai háború miatt egy folyamatos geopolitikai változással kell Magyarországnak szembenéznie, ráadásul 2025 tavaszán javaslatot kell tenni a következő hét év költségvetésére is, ami meghatározza majd az Unió mozgásterét, amely jóval szűkebb a konfliktus miatt – mutatott rá Zalai Csaba.

„Magyarország egy kis, nyitott beruházás- és exportorientált ország lévén alapvetően érdekelt abban, hogy az Európai Unió versenyképessége, termelékenysége javuljon” – emelte ki a helyettes államtitkár. A magyar elnökség fontos feladatának nevezte az Unió versenyképességének megteremtését, a demográfiai kihívások előtérbe helyezését, a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, valamint az elnéptelenedő területek fejlesztését. Hangsúlyozta: Magyarország egyértelmű célkitűzése, hogy a jövőben ne mi töltsük be Európa védőbástyájának szerepét, ezért alapvető stratégiai érdekünk az Unió bővítése. Az uniós források felhasználásnak továbbra is van létjogosultsága, a közös európai védelempolitika elősegítése alapvető feladat, ugyanakkor a migrációval is foglalkoznunk kell – mondta. Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságának megteremtése érdekében – erősítette meg Zalai Csaba.