Hírek

A francia külpolitika aktuális kihívásai kerültek terítékre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépületében február 18-án. Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete által gondozott Nemzetek Európája Karrierprogram (NEP) meghívására az Európa Klub legutóbbi vendége a francia Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Jean-Louis Bourlanges volt, akivel Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, Magyarország EP-képviselője, korábbi igazságügyi miniszter, párizsi és brüsszeli nagykövet beszélgetett.

„Egy európai aktivista legfőbb erénye, ha megfogó beszédeket tud tartani” – foglalta össze az européer politikus ismérvét Jean-Louis Bourlanges. A francia Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a beszélgetés során kifejtette véleményét mind az Európai Unió (EU) tagállamainak sokszínűségéről, mind a lehetséges jövőbeli változásokról, biztonságpolitikai és jogi kihívásokról, melyek a 2022 első félévében az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Franciaország számára kiemelten fontos kérdések.

Jean-Louis Bourlanges hangsúlyozta a történelemformáló erejét, a cselekmények ismétlődését. „Teljesen más társadalmak éltek több száz évvel ezelőtt ezen a területen, mint napjainkban” – mondta a francia politikus, és ennek kapcsán leszögezte: nem alakíthatjuk úgy a jelent, ahogy a múlt felépült. A meghívott előadó kiemelte: a bipoláris korszak felszámolását követően Európa olyan kihívásokkal nézett szembe, melyek majdnem lerombolták nehezen felépített intézményeit, és szintén más helyzetet hozott az európai közös pénznemre történő áttérés.

Az EU tagállamainak eltérő gasztronómiájáról, jogi elveiről, a Brexitről és a nemzeti szuverenitás kényes kérdéseiről, így a kialakult orosz-ukrán helyzetről is szó esett a beszélgetés során. Jean-Louis Bourlanges összefoglalóan arról szólt, hogy az európai kultúrák közös pontja a nemzetállamok kialakulásában rejlik, de az európai tragédia forrása a két világháború alatt kialakult megosztottság, melyet a jog szabályaival és megkötő erejével próbálnak legyőzni. A Brexit kapcsán megjegyezte: a britek legnagyobb hibája az volt, hogy nem hittek a diplomatáiknak, akik zsenialitásukkal korábban olyan kiváltságokat értek el hazájuknak, mint az eurózónából való kimaradás. Ehhez kapcsolódva Trócsányi László hozzátette: nincs európai nép, hanem európai népek vannak. Melyre a francia politikus úgy reagált: az európai rendszer nem európai szuverenitásra épül, hanem az EU szuverén államainak föderalitására.

Jean-Louis Bourlanges az Európai Unióval kapcsolatos jövőbeli tervekről szólva úgy fogalmazott: ha a humanizmusból indulunk ki, akkor nincs európai határ, hiszen a szervezet nemzetközi közösséget hozhat létre. „Az Európa Unió egy szerződés”, mely állandó és elképzelhetetlen, hogy ne álljon a felek jogai felett, ezzel megkötve őket bizonyos ponton, így a francia politikus szerint az EU szabályaira is ilyen szerződésként kell gondolni, hiszen ha nincsen elsőbbsége az európai jognak a nemzetivel szemben, akkor az európai szabályozások nem tudnak megvalósulni. „Amikor a tagállamok aláírták a belépési szerződést, akkor elfogadták ezt az elvet!” – hangsúlyozta Jean-Louis Bourlanges.

A francia Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kiemelte: véleménye szerint az EU jelenlegi tételmondata („Egyesülve a sokféleségben”) nem állja meg a helyét, megfelelőbb lenne az „Egység a jogban” gondolat. Ugyanakkor Trócsányi László felhívta a figyelmet a szubszidiaritás és a joghoz kötés lehetséges problémáira. „A nemzeti kompetenciák nem egyetértésre épülnek” – reflektált francia kollégája.

Az Európai Unió lehetséges jövőbeli bővítésének kérdését Jean-Louis Bourlanges nyitva hagyva úgy fogalmazott: minden tagállamnak megvannak a maga kihívásai, melyek megoldásaira kell a jövőben koncentrálni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve 2020 szeptemberében indította el a Nemzetek Európája Karrierprogramot (NEP). A képzés nem titkolt célja, hogy hazánk idegen nyelveken is jól beszélő, felkészült, Európa és Magyarország iránt egyaránt elkötelezett szakemberekkel képviseltesse magát az uniós intézményekben.