Hírek

Az Európai Unió (EU) helyzetéről és az Ukrajnában kialakult háborús konfliktusra adott tagállami reakciókról volt szó a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete (STI) által gondozott Nemzetek Európája Karrierprogram (NEP) február 28-ai rendezvényén az NKE Szárnyépületében.

Az Európa Klub tematikáját rugalmasan kellett alakítani, ugyanis az eredetileg meghívott Stelbaczky Tibor nagykövet, aki Magyarország Európai Unió melletti állandó képviselője, a rendkívüli helyzet miatt nem tudta elhagyni brüsszeli állomáshelyét. Ennek következtében Fóris György EU-szakértővel, a Bruxinfo alapítójával beszélgethettek a hallgatók.

Az 1992-től több évtizeden át a szervezet ügyeiről tudósító Fóris Györgyről Prőhle Gergely, az NKE STI igazgatója azt mondta: kevesen vannak olyanok, akik hosszabb távon is testközelből élik meg az európai folyamatokat, Fóris György pedig ilyen. Az est során az EU válságkezelése kapott új megvilágítást: az elemző a „putyini hatást” olyan összekovácsoló erőként értékelte, amely az Unió tagállamait soha nem látott külpolitikai egységbe tömörítette, működőképessé tette a közös külpolitikát. Fóris György véleménye szerint nagymértékű vörös vonal átlépés történt orosz részről, mely az egész európai működés stratégiai változását követeli. Putyin orosz elnök egyfajta integrációépítő hatást ért el, mely meglepő, hiszen az utóbbi időben felerősödtek az elmúlt években jelentkező különböző centrifugális indulatok: jogállamisági vita, a bevándorláspolitika körüli eltérő álláspontok és a nagyhatalmaktól való gazdasági függőség.

„Az ’50-es években az európai integráció egyik motorja az orosz fenyegetés volt, mellyel szemben most is szükség van a védőakolra” – hangsúlyozta Fóris György. Mint ismeretes, az orosz elit NATO-ellenessége nagyban egy, az 1990-es évek elején többször elhangzott mondatra alapul: „egy centit sem kelet felé”, melyet James Baker amerikai külügyminiszter mondott Mihail Gorbacsovnak. 1990-ben Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter az elhíresült, Tutzingban mondott beszédében is elutasította a NATO keleti bővítését, beleértve az NDK-t is, hiszen a német újraegyesítést „engedélyező” szerződés is kimondta, hogy még a korábbi NDK területeken sem állomásozhatnak nyugati katonák. Majd felgyorsult a keleti bővítés, melyet sokan a Nyugat számlájára írnak, Fóris György azonban ezt cáfolta. Nem a Nyugat akart terjeszkedni kelet felé, hanem a bipoláris világ megszűnését követően függetlenedő országok „könyörögték be” magukat a szervezetekbe – ismertette a szakértő. Hozzátette: a Keleti Partnerség projektet nem a Nyugat akarta, hanem ama keleti államok támogatták, akik már részesei voltak a szervezetnek, és aggódtak keleti szomszédaik miatt.

Az európai országok függőségéről szólva Fóris György kiemelte: a megújuló energiaforrások és a nukleáris energia szerepe hihetetlenül fontosak, az európai államokban nem fordulhat elő többet, hogy egy olyan országtól függ az energiaellátásuk, amelynek politikai helyzete instabil, stratégiája kiszámíthatatlan.

Az este folyamán továbbá olyan geostratégiai szempontból fontos kérdések merültek fel, mint az EU-brit, EU-török viszony jövője, illetve hogy az orosz fenyegetés és az ukrán elnök „azonnali EU-tagság iránti kérelme” milyen hatással lehet a nyugat-balkáni bővítésre. Ismét megjelent egy külső, masszív fenyegetés Oroszország személyében, és az EU országait ez összekovácsolja – összegezte a szakértő.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve 2020 szeptemberében indította el a Nemzetek Európája Karrierprogramot (NEP). A képzés nem titkolt célja, hogy hazánk idegen nyelveken is jól beszélő, felkészült, Európa és Magyarország iránt egyaránt elkötelezett szakemberekkel képviseltesse magát az uniós intézményekben.